- Halló! Itt Öblös generális! (mondta, és nekifutásból megivott egy égő paprikajancsit)
- (a hétfőn kettévágott kutya a villamossínen feküdt, és hápogni tanított egy gyereket) Nem értek semmit! (mondta Csekonics báró, és szórta a nemlétező pénzt)
- - Ez ma már a negyedik Postinorom! Többet nem kérek! (mormolta maga elé a gyanúsan csörgő gumiember)
- (hátulról kacagás hallattszott, és négy darab hengermalom futott át a parkon, szőr entoni hopkins megfordult) Nem érdekelnek a kifogások! Tud szerezni? (nézett a szájával)
- (Kálmán ökölbeszorította a seggét, feje vörös lett, majd kibújt belőle a kisördög) Jóreggelt! (kiáltotta harsányan, miközben megkent néhány gyereket vajjal, és odadobta a háta mögött lévő teljesen puha indiánoknak)
- Alakul! (mondta, és letöltött magának egy zserbótükröt a netről)
- (Jézus a tó közepén állt, és egy vizibicikli szélén lehúzta cipője sarkáról a kutyaszart, kicsit mérges volt, amikor rájött, hogy valamikor nagyon régen tejben-vajban fürdött) Erdőőr! (kiabálta, és Kálmánra mutatott. Ő teljesen beburkolózott a használt R-Go lemezekbe és azt hitte nincs ott)
- Megint megtalált! (suttogta torka szakadtából a mellette energikusan alvó Margitnak) Talán ha a belőled kettő lenne, meg tudnánk téveszteni (nagy taktikus volt)
- Viri a varázslat, Piri a parádé, Csilicsalamádé, Hipp és hopp! (érkezett meg Csilicsala bácsi, de rögtön lefejezte egy Munkácsy festményből szabadult vatta asszony, Margit a fejét csóválta a kutyának) Te Kálmán! Ne igyál ma már többet, mert holnap töppedt leszel! (írta le egy Tokióban élő taxis hátára)
- (Kálmánban felbuzdult a gerjedelem. Kilencszázhatvankettő forró nyara jutott eszébe) - Margit, Margit! Milyen híres buzi voltam! Ha akkor a Hufnágel Pistihez mentem volna...!
- (Jézus belefulladt a tóba, de a testéből kenyér lett és jóllaktak a halak, a kerítés mögül ideges cigarettázás hallatszott) ...behugyozok, várom a mentőt és elájulok...vagy fordítva? (diktálta George Lucasnak az idegen)
- (Stauffenberg közben megtalálta a neten az elveszett vakondját) - Megennék egy jó emberkenyeret! (kurjantotta, és közben egy lábassal izélt rötyögve)
- (von Ribbentrop hangosan figyelte, ahogy a Münchausen nevű artista saját magát lóbálja a hajánál fogva, egy vattacukor szagú ember csatlakozott a cigiző idegenhez és lepkefőzeléket evett) ...kicsi kék? (kérdezte, de akkor már hétfő reggel volt)
- (Kálmán hirtelen trombita lett. Régi trükkje volt ez, amivel mindig sikere volt a kultúr mögött)
- (törpe macskák gyülekeztek, de minek?) Igen, Igen! (kiabálta a "Nem" ember) Némó kapitányt a lángossütőbe! (varázslatos tengerimalacok énekeltek, és Margit úgy érezte, mintha az első randevújukon lenne)
- (a mentő megérkezett, odabentről csörgés hallatszott)
- (...hirtelen a világ összes embere elájult, csak a cigiző idegen verte a nyálát egy kloffolóval) Na ebből se lesz rántotthús! (nézett a csörgő ember, és jobbnak látta, ha lila regényeket fordít törökszentmiklósra, az égbolt kinyitott) Akció! (ordította az idegen)
